a kis seggtitánunk, hairy simán beírta angoldogába. hogy análdózer. hehehehe. aztán próbálta megmagyarázni, hogy ez pont olyan, mint a homlokhenger és különben is ott van az orális tisztálkodás, a fogmosás. egyébként análkirály ez a hajaska, folyamatosan csak erről beszél:-D kezdek is már kíváncsi lenni, vajon ő a köcsög, vagy a bika?;-) állítólag édeskémmel nyomják és ő a bika, de attól még, hogy folyónak finom keze van, meg nőies hangja, mégiscsak ő a magasabb, szóval... vagy ez nem így megy? na majd utánaolvasok a company-ban.
ha valamit elrontottam, akkor elnézést, de most van egy fontosabb dolog itten:

brains. ma éjjel buli van a hunornál!

ezt felejtettem ám ki. pedig két órán keresztül spanoltunk a helyi bakterrel (szabóbakter), vagy ral. és én eresztettem útjára az utolsó vonat, hátracsapott ellenzőjű baktersipkával, nyalókapörgetéssel és még a vacsatilámpát is be bírtam kapcsolni, sőt, a színét is tudtam váltani, úgyhogy éljek én.
bakter leszek, most már biztos, egész éjjel csak hátradőlnék a székben, vízipipáznék, aztán, ha elment az utolsó vonat, a zenészhaverjaim nyomnák a bluest. csak elaludni nem szabad, mert még a végén szellemidézőset álmodnék, meg olyat, amiben anya töri a követ a síneken.

helpmí. mi legyek a keszegfarsangon? már gondoltam arra, hogy jómunkásember, mert van munkaruhám, csak összekenem magam egy kis olajjal, a zsebeimbe tömök egy kis faforgácsot, oszt jóvan. de mégis csak ott lesz a marci és előtte nem lehetek topis:-D aztán meg arra, hogy piroska leszek, felveszem a piroscsimmám, pirosszoknya, pirosbabospántnélkülifelső, kiskosár (borot, meg répáskalácsot bele), de az meg kurvás kicsit. meg nem is tudnék benne táncolni. aztán arra gondoltam, hogy bantunéger leszek, de nem elég barna hozzá a bőröm, sminkkel meg inkább koszosnak nézek ki, mint négernek. úgyhogy kifogytam az ötletekből. az viszont biztos, hogy viszek egy kis dohány, nehogy sajtosat kelljen szívnunk:-D

pénteken meg kutyavacs. oléolé. mit nem tesz egy hét pihi.

még tesónak is tetszett, annyira gecijó volt a radics béla dokufilm.
bár furán kezdődött. kicsit megijedtünk, amikor két ember, meg egy nőszemély kiült a vetítővászon elé két mikrofonnal. eléggé asztalosntáncolóskaraokiszaga volt az egésznek, de aztán kiderült, hogy csak a film előtt akartak tisztázni pár dolgot. például, hogy radics béla október tizennyolcadikán halt meg és akkor kezdték összerakni a filmet, meg hogy február hatodikán született, azaz ma, illetve tegnap. meg ilyesmik.
a végén meg mondta az egyik ember, hogy aki hallani is szeretné a filmet, az álljon sorba fülesért, mert elromlottak a hangszórók. és öt percig ültünk, néztük a csíkokat és hallgattuk a zümmögést a fülesben:-)
aztán a filmből kiderült egy csomó mókaság, hogy pédául egyszer elment a bilibácsival, meg az asszonyával (mármint a sajátjával, nem bilibácsiéval) csónakázni és a két mameluk között evezett az asszony, meg bilibácsi nyomta gondolástolósan a botjával.
de a legjobb részek a zenebetétek voltak, egész végig a füles hangerőszabályzójával játszottam, mikor dumáltak, lehalkítottam, nehogy megsüketüljek, amikor meg ment a zöld csillag, meg a zöldabíborésafekete, akkor meg feltoltam maxra, hamár zenés.

és akkor most ennyi. talán még nyomok valamit, ha eszembe jut, de most késő van és nem fog az agyam.

ja, meg milyen durva már, hogy tesónak is az jutott eszébe, hogy ötven év múlva majd mi rendezünk egy filmet a csóréról, hogy mekkora istenkirály volt, csak elnyomták. csak aztán eszünkbe jutott, hogy azért annyira nem nyomják el az esznégypét. úgyhogy inkább majd a marciról rendeznék egy filmet. de csak akkor, ha meghal fiatalon. mert ha öregen hal meg, akkor nem ér. de ha választani kéne, akkor persze éljen soká marci!

csenge! a kezed járjon, ne a szád!
csönd... röhögés...

viszont legalább már tudom, hogy melyik a makkszagú öblítő, amitől megőrültem szigeten is. a lenor. talán a rózsaszín.

hajast combonvágtam. bár tök véletlenül, meg akkor épp nem is őt akartam, azért mégiscsak megérdemelte:-) hahha. (meg van itt még más is, de...)

durván odavagyok, de már legalább tudom, hogy mitől lesz az ember depressziós. le is írnám, de akkor azt hinnétek, hogy én is azért, pedig simán teszek ellene, csak valahogy nem mindig megy. ja és vitya döbbentett rá. le kéne róla szoknom.

-ez ki ez a srák?
-niki osztálytársa.
-aha. és régi, vagy mosti?
-prosti, egyértelmű (judit, aki süket, mint az ágyú és épp akkor akart beapcsoldni a beszélgetésbe)

megint mindenhol gyönyörű pasikat látok. biztos peteérésem van. a vonaton alig bírtam tőlük olvasni. folyton nézelődnöm kellett. viszont a láthatatlan szörnyekben már négy hűűűűűűaazztabaaaaaaasszameeeeeeeeeegrészt találtam.

a petemnek van egy pete. a neve: áron alul (na vajon mire gondolhattam?;)

húszféle dohányunk van már itthon.

takarítás. én nem, mert tanulok (hehe). meg alkonyattól pirkadatigosat álmodtam, szóval nem merek hátat fordítani tesónak.

harcijáték. infó. igazából vicces.

basszaki, már február van. szopó. viszont valahogy éreztem, hogy ma felelni fogok magyarból. és tényleg. és azt is megéreztem, hogy vagy arany jános, vagy az arany ember lesz a téma. és tényleg. és azt is tudtam, hogy pont akkor nem fogom átnézni, amikor felelek. és tényleg. ennek ellenére négyötöd. köszönöm, köszönöm.

van egy kanyar a vasúti átjáró előtt, amit képtelen vagyok kifarolás nélkül bevenni. de nem ám autóval, hanem gyalog.

nyá. ezek nagyon settenkednek.

na. van az a könyv. a láthatatlan szörnyek. rájöttem, hogy kurvára egy könyvben sincs semmilyen esemény és ebben sem, viszont már kétszer átéltem azt az érzést, mint amikor marla először hívja edvárdnortont tájlernek. ami egyszer is nagyon kevés történetben van.

meg akármelyik dalra rá lehet énekelni a keszeg reggaet, sőt akár a boldizsár vállára hulló nagy, tarka oposszumok éjszakáját is. vagy amit csak akar az ember...

zsé

csen

ui.: nem hagytam el a dobverőmet:-D
egyes számú beleesett a vécébe a blues tanyán
kettes számú átkerült egy másik lány kezébe, mert gecijóarc vagyok (a hét fasza arca)
hármas számú a kóter felé csúszkálás és haviharc (zoli betoltam szépen az árokba, meg hógyolózás, meg hasonlók) közben elveszett
négyes számú otthon figyel a punknadrágom alatt:-D

a kis FEKA burzsuj marcica ott kíváncsiskodott nekünk, de az egeret bezzeg nem bírta levadászni. mikor már azt hittük, igazi paraszt, inkább megrázta magát és elment tonhalat kunyizni.

kilukadt a punknadrágom. de durván már. a muttermilknek kicsit niga volt az énekese, háhháá:-D a butterfláj meg magyar. ezeken annyira el tudok csodálkozni.... pont akkor kezdett el esni a hó, amikor haladtunk kifelé, mert megint kirúgtak a kék lyukból. viszont utána filtereztünk, ami azért kemény, mert elkérték a személyimet. bezzeg a fél csomag füstlimet meg nem, pedig pont a biztibácsi előtt dugtam be a nadrágomba, nehogymár elvegyék.

-ez nem abba? (csóré)
-azt nem tudom, mi az...
tincitáncizó harmincéves hapsi:- eeeez abba!:-)

ja, meg hogy a soma cinje. mert azt otthagyta érden. és vezetett, szóval nem ivott. mármint... nem ivott, na. meg vezetett is.

és annyit beszélgettünk a mindenféle tömegközlekedésieszközönelalvásról, hogy az álló vonaton behunytam picit a szememet és akkor nyitottam ki, amikor elindultunk veresről. az a fasza, hogy kertesről pont ugyanannyi idő ideérni, mint veresről. és nem szoptam. csak kicsit. meg másnap is, mikor a nyúl,,farsangról" jöttem haza.

(tesó épp a seggemnek dorombol. együtt alszunk, meséltem már? xD)

most voltunk nagymuternél szülinapozni. valahogy mindig van egy üveg finnlandiája. amiből általában csak én iszom, amíg a többiek pezsgőznek. apa meg, ugye nem, mert vezet. méghozzá kézifékes-csúszkálóspörgősen és még csak el se akadunk a félméteres hóban, mert a tücsinek (szelepszárszimmeringes autó /csapágyas a szelepszárszimmering:-D/) van hótolója. ha meg mégis elakadunk, akkor négyen simán kivesszük, mert alig nagyobb, mint egy trabi:-D na, a végére annyira belelendültem a havazásba, hogy oklahomai fejest kellett ugranom az embermagasságúra hányt (hehe) hóbuckába (nyáron virágágyás)

ja, meg tegnap sok idő után először (például a macskám miatt is) fürödtem lent, anyáéknál, a tükrös füdrőszobában és teljesen elcsodálkoztam. tisztára megnőiesedtem, amióta nem láttam magam pucéran ötvenhat példányban.

tesóval aszkorbinsavban szenvedünk. vagy aszpirin-klimaxban, vagy miaz, hogy félig fiúagyunk van, mert anya sokat stresszelt, amikor fejlődött a szürkésfehér állományunk. bezony.

SZÍNÉSZ, BASZOD!!!! SZÍNÉSZ! ez nem lehet igaz...

be van dagadva a bal szemem felsőbelső egyharmada. meg fáj is. fiúk, óvatosan bánjatok a...:-P

pénteken este a kék lyukban esznégypé. gondoltam szólok.  meg, hogy én is ott leszek:-) már, ha valakit (;-)) érdekel:-P (baszics, ennyi smilét:)

hogy deákigazolvánnyal mindent el lehet intézni ééés az amper jele az i, mint NAGYI! de a felvezetés, az mindent vitt.

törperősnek nagyon tetszik törpilla, szeretne hozzá közelebb kerülni és a tanácsodat kéri. mit teszel?
elmondom neki, hogy ez természetes érzés, ám mi, törpök aszexuálisak vagyunk, ezért brómos teát itatok vele.
heheheee, degeci vagyok:D csak azt  nem értem, ha már aszex, akkor minek a tea? ha nincs, ami felálljon?

namajd akkor még...

hát pont a legizgibb részt az egészből: a megérkezést.

épp ugráltam át az útról a havas parkolón keresztül a blues tanya ajtajáig, mikor láttam, hogy elindul egy autó. gondoltam, rákanyarodik majd szépen az útra, pont el tud menni előttem. aztán láttam, hogy jön a parkoló felé, elkezdtem kiugrálni az útra, nehogy elüssön. de az meg követett engem.
mikor már tudtam, hogy túlélem, kiszólt a sofőr:
-hát, kocsik elé kell ugrani, bazdmeg?
-igeeen (jaj, vitya, jaaajjj:D:D:D tovább sétáltam az ajtó felé)
-vigyázz, mert én vagyok a kakaós keszeg dobosa!
-nemmondod? (ajtótnyit, belibben)

most esznégypét töltök le tecsőről.